Máriaudvar Váchoz közeli kisebb kertes lakóterület, itt helyezkedik el a tervezett földszintes családi lakóház. A meglévő telek háromszög alakú, ráadásul a szélességben nagyobb, tehát csak a minimális hátsókertet lehet biztosítani. Egy ilyen helyre kihívás tervezni! Szerencsére nagy volt a telekméret (1000m2), ezért épp elegendő a hely.
Az első látvány a kapun belépve mutatja az épületet. A BMW sajnos nem jár a tervhez: megelőlegeztük a megbízónak 🙂 Ebbe az irányba kevés ablak nyílik, mivel erre található a vasút, és a bejutó zaj mennyisége így minimálisra lett csökkentve.
A megbízás könnyűszerkezetes épületre szólt, a pontos érvekre nem térnék ki. Ez a falszerkezet a vasút mellett a könnyűszerkezetes falak gyengébb hanggátlása miatt kérdéseket vet fel.
Vannak lágy, könnyű hangszigetelő anyagok, melyek a hang frekvenciáját átalakítják olyan méllyé, ami nem zavaró, alig hallható. Kérdés, hogy egy olyan intenzív hangot, mint egy tehervonat éjszakai dübörgése, képesek kiszűrni?
A ház hőhídmentesre és fokozott hőszigeteléssel lett tervezve. Fűtésről talajszondás fűtési rendszer gondoskodik majd. Ezen kívül fejlett hővisszanyerős, télen talajhőt, nyáron hűvöset is kihasználó szellőztető gépészettel lesz felszerelve, mely helységenként a hőmérsékletet, páratartalmat, levegőtisztaságot is érzékelve teszi majd a dolgát.
A kis energiafogyasztású épületeknek a kompakt épületforma a legelőnyösebb, mivel a lehűlő felületek felszínét így lehet a minimálisra csökkenteni. A kockaházat viszont nem szeretjük: belseje túl sötét és a külső megjelenése se túl tetszetős.
A tervezés során kompromisszumot kell kötni a gépészeti és építészeti szempontok között, ezért az épülettömegnek ki lett harapva két sarka, tehát maradt valamennyire kompakt az épülettömeg, az oromfalak viszont már emberi léptékűek. Így vastag “T” alaprajzú lett a ház. Tetőszerkezete egyszerű agyagcserép fedésű szeglemezes fa rácsostartóval készül.
Könnyűszerkezetes épületekkel télen nincs sok gond, ha szakszerűen építették, akkor gondosan le vannak hőszigetelve, így tényleg roppant kevés fűtéssel beérik.
Viszont hőtároló kapacitás kevés, tehát csak folyamatosan szabályzottan fűtve jó a közérzet az ilyen házakban. (Ez lehet egy modern fűtési rendszer: gáz-, pelletkazán, talajszondás stb.) Ez a 21. században nem probléma, hiszen minden mai fűtési rendszer ilyen. A szakaszosan fával-szénnel fűtés nem jó, mert amikor begyújtunk, akkor először egyszerűen túl meleg lesz. Azután viszont nincs ami tartsa a meleget, így hiába vannak fokozattan lehőszigetelve, relatív gyorsan kihűlnek. Nagyon kevés a hőigénye egy jól hőszigetelt könnyűszerkezetes háznak, de azt a keveset folyamatosan igényli.
Persze van azért viszonylag jó hőtároló pótmegoldás könnyűszerkezetes épületeknél: Ha az aljzatot nem, viszont a falakat és az alapot mélyen a föld alatt hőszigeteljük, akkor a ház alatti aljzat, illetve a direkt e célból betonozott vasbeton lemezalap és az alatta lévő földréteg tud hőtároló kapacitásként működni!
A hőtároló kapacitás nyáron fontos, mert a nyári felmelegedés miatt fokozottan gondosan kell árnyékolni, mert a besütő nap pillanatok alatt felhevíti a kis épülettömeget és menthetetlenül meleg lesz bent. Itt a déli tájolású ablakok lamellás árnyékolóval vannak védve a nappali felmelegedéstől, illetve a nappali üvegfala a terasz előtetejével. Az előtetőbe a konyhaablak felett bekerült egy polikarbonát sáv, hogy az a sarok ne legyen túl sötét. Az árnyékoláson kívül a fejlett gépészeti rendszer is segít fenntartani nyáron a kellemes hűvös hőmérsékletet a lakótérben.
A fenti képen látható a ház délkeleti irányból, a nagy terasz felől, míg az utolsón a háromszög telek hátsó sarkából.
Háztól keletre egy zsalukő oldalfalú vese alakú fürdőmedence is helyet kapott a vasúttól és úttól védett helyen. Fűtése a tetőre szerelt napkollektorokkal történik majd.
A háztervből két változat is készült. A fenti képek egy modern, letisztult változatot mutatnak, míg a következő képek egy klasszikusabb variációt.
Melyik tetszik jobban?
Tetszenek a megoldások,a lehetősègek.