Miből épülhet egy modern, energiatakarékos ház?
Vázkerámia falazóelem “tégla”
Elsőként az építőanyagok közül, a legkézenfekvőbb és egyik legősibb megoldás a tégla falazóelem. A mai falazóblokkok viszont már csak anyagukban hasonlítanak a klasszikus értelemben vett téglához, épületfizikai tulajdonságaikban, munkaigényben stb. már jelentős eltérés van.
A modern téglák hőszigetelésének növelése céljából azok kikönnyítése, a hőtároló és hangszigetelő képességük rovására történt.
A hőtároló képességnek főleg nyáron van jelentősége. A nagy hőtároló képességű házakban később lesz meleg. Elég a régi, nagy tömegű templomokra és házakra gondolni..
Hőtároló tömeg lehet a födém is, sőt ha egy ilyen házban monolit vasbeton födémet alkalmazunk, akkor az egy nagyságrenddel nehezebb lesz, mint a fal, ekkor félmegoldásként be tudja tölteni a hőtároló tömeg szerepét!
A téglák kikönnyítésének előnye a gyártók számára, hogy így olcsóbb gyártani, hisz kevesebb alapanyag, kiégetésükhöz kevesebb energia szükséges.
Ezzel azt érték el, hogy 5-10-cm-rel kevesebb hőszigetelés kell a házra, mivel a blokktégla ma már önmagában nem elég hőszigetelő! Bármilyen téglát is használunk, közös bennük, hogy az összeset kiegészítő hőszigeteléssel kell ellátni, hogy a már korábban emlegetett szigorú követelményeknek megfeleljen. Ezt belátták a gyártók is, azért készül a következő képen lévő tégla. Ennél viszont olcsóbb és hatékonyabb is, ha az építés során külső polisztirol hőszigetelést kap a fal.
Ytong és társai
Az Ytong, ami szintén könnyű, sok szempontból egy kalap alá vehető a blokktéglával. Ezeknek a könnyű falazóblokkoknak a hanggátló képessége csekély! Ez zajos helyen probléma lehet.
Előnye még a méretpontosság, így csak vékonyvakolat szükséges rá.
Mészhomok tégla
Az Ytong gyárt Silka márkanév alatt nagy tömegű mészhomok téglát is. Ennek ára kicsit mérsékeltebb a vasbeton, de még a Prokoncept falnál is, méretpontos, viszont nehezen vágható, speciális gépet igényel. Nagy tömegből eredő jelentős hőtároló képességén kívül a léghanggátlása is jelentős.
Könnyűszerkezetes fal
Lehet a ház könnyűszerkezetes, ami az északi népektől eredetezhető, ahol nincs annyira szükség az épület hőtartó képességére, mivel nyáron nincs olyan meleg, mint délebbre.
Amerikában kicsit más indokai vannak a könnyűszerkezetes házaknak. Egyrészt a telepesek számára a legkönnyebben, leggyorsabban hozzáférhető alapanyag a fa volt, így abból épültek a házak. Tovább filozofálva a kérdésen ez talán az amerikai kicsit felszínes gondolkodást tükrözik: Elég a háznak, falnak a felszínét megépíteni, hogy betöltse funkcióját.
Bővebben egy korábbi cikkben is szó volt a könnyűszerkezetes házakról.
Nálunk aki könnyűszerkezetes házat épít, annak számolni kell a falak gyengébb hanggátló képességével is. A fentebb is emlegetett hőtároló képesség hiánya miatt pedig hamarabb lesz a házban forróság a nyári kánikulában. Bár építészeti eszközökkel, vastag hőtároló aljzattal, árnyékolással lehet tenni sokat ez ellen. Így a klímaberendezés fogyasztása is sokkal kevesebb lesz, ha az épület nyári árnyékolása megfelelő!
A nagy tömegű fal helyett lehet szükség esetén a padló is hőtároló szerkezet! Ez esetben az épület szélein le kell menni a hőszigeteléssel 60-80 cm mélyre, hogy ne tudjon hűlni a padló oldalról. A talajtól induló rétegrendbe csak padlófűtés alá kell hőszigetelést rakni. Így akár egy könnyűszerkezetes háznak is lehet némi hőtároló képessége! Léghanggátló képessége viszont még akkor se nagyon…
Vasbeton
Az építőanyagok közül a nagy tömegű vasbetonnak a legnagyobb a hőtároló és hangszigetelő képessége.
Az építőanyagok hőtároló és a hőszigetelő képessége viszont jó közelítéssel egymás reciprokai, tehát vastagabban kell hőszigetelni a betont a téglánál és erősebb, lényegesen nehezebben bontható szerkezet, tehát az összes csövet, vezetéket az aljzatban, előtétfalban kell vezetni, a villanyvezetékeket pedig válaszfalakban, vagy zsaluzatban betonozás előtt kell elhelyezni. Ezen kívül ez a legdrágább falszerkezet, tehát komolyabb eszközöket, költséges zsalu rendszereket (Peri, Doka, Meva stb.) követel, stb. Fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontból is vannak jobb anyagok nála.
A címben is szereplő első kép egy modern családi ház, mely Svájcban található, és fala szendvics szerkezetű. Két monolit vasbeton réteg között 25cm polisztirolhab szigetelés található. A szendvics szerkezetű falak nagyon előnyösek, de nem 5cm hőszigetelés kell bele hőhidasan, mint a hazai panelokban, hanem így!
A legújabb időkben gyakorlat nagyobb cégeknél, hogy monolit vasbetonból építik a családi ház léptékű épületet is. Bár a vasbetonhoz vasalási terv is kell, viszont belülről nem kell vakolni és ha adott a zsaluzat rendszer, akkor egyszerűbb építeni. A magasabb épületeknél mára már sok esetben a vázkitöltő falazat helyett is alkalmazzák. A 4 lakásos 1 emeletes dunakeszi társas passzívház is monolit vasbetonból készült.
Proconcept és társai
Van a vasbetonnak egy családi házak számára kitalált változata, a hőszigetelő zsaluelembe öntött (Prokoncept, IsoShell) beton falazatok. Ezek bizonyos szempontból előnyösek, mert a vasbeton nagy hőtároló képességét, ha a belső réteg polisztirol miatt nem is teljesen, de legalább zsaluzat nélkül kivitelezhető formában nyújtják. A kábeleket, vezetetékeket is könnyebb elhelyezni a belső polisztirol réteg miatt.
Ami gond velük, hogy a falnak elvileg nem sok a nedvességfelvevő és leadó képessége, bár akik ilyen házban laknak, azok szerint ennek gyakorlati hátránya nincs, viszont egy belső ragasztott gipszkarton réteg azért egyéb okokból is jó ha készül.
Ez a falszerkezet kicsit többe kerül a falazóblokkos falazatoktól, de előnye még a nagy tömegéből adódó hangszigetelő képessége.
Összehasonlításképp 1 m² falfelület tömege:
könnyűszerkezetes fal 10-20 kg/m²
Ytong fal 30 cm-37,5cm (t.sűrűség 400 kg/m³) 70-105 kg/m²
blokktégla fal 25 cm-44 cm (t.sűrűség 600 kg/m³) 150-264 kg/m²
Silka mészh. fal 20 cm-30 cm (t.sűrűség 1400-2000 kg/m³) 280-600 kg/m²
tömör téglafal 25 cm-45 cm (t.sűrűség 1500 kg/m³) 375-675 kg/m²
beton fal 15 cm-25 cm (t.sűrűség 2500 kg/m³) 390-650 kg/m²
Hőtároló kapacitástól függetlenül a polisztirol zsalus rendszereken kívül
valamennyi faltípust gondosan kell hőszigetelni.
Környezetbarát anyagok: szalma, vályog, fa, kő
Végül következzen egy-két érdekesebb anyag, elsőként a természetes szalma kitöltésű favázas épület! Erről a témáról szólt az előző cikk! Ez a falszerkezet azért szimpatikus számomra, mert valamennyi közül ez a legolcsóbb és ez terheli legkevésbé a környezetet, tehát ez a legzöldebb!
Van a vályog fal, mely ma már, a beton és a korszerű vízszigetelések korában nem is olyan elvetemült ötlet. Annak hőszigetelésére a szalma hőszigetelés a legalkalmasabb! A vályogfalak hatalmas tömege, pára fel és leadó tulajdonságának hála szinte sosincs meleg!
Összegezve a leírtakat:
A cikkben sokszor emlegetett nagy tömegű falazat hőtároló képességnek akkor van jelentősége, ha nem akarunk teljesen a modern lakóház egyre fontosabb részét képző gépészet köldökzsinórján csüngni. Ha nem akarunk klímaberendezést, esetleg ha nem a viszonylag költséges, fűtő-hűtő hőszivattyú kerül a házba.
A modern gépészeti rendszereknél elektronikusan szabályozott a hőmérséklet az épületben, így napjainkban elvileg a nagy tömegű falazat jelentősége csökken, viszont komolyabb hanggátló képessége elvitathatatlan előnye!
Legfontosabb a ház, a falazat jó hőszigetelő képessége, az épület tájolása, tehát, hogy merre nincsen fal, illetve a nyári túlmelegedés építészeti eszközökkel való megakadályozása, mivel nagy tömegű falazatot építeni a tűzepén kapható anyagokból drága mulatság, ár-érték aránya nem túl jó. Ha viszont egy gépészettel nem túlzsúfolt házban szeretnénk élni és erre áldozni is hajlandóak vagyunk, egy jó alternatíva!
Végigszaladva az építőanyagokon:
Hagyományos építőanyagok közül a legelterjedtebb és az egyik leggazdaságosabb még mindig a tégla, vagyis mai nevén vázkerámia falazat, bár hang és hőszigetelése hagy kívánnivalót maga után ezért lakóépület esetén minden esetben külső hőszigeteléssel kell ellátni.
Csak csöndes helyen, hűtő-fűtő, elektronikus hőmérsék-let szabályozással ellátott házban javaslom, a téglaháznál csak nagyon kicsit olcsóbb könnyűszerkezetes házat!
Ytong falazat a valamivel olcsóbb blokktéglával összehasonlítva könnyű megmunkálhatósága miatt előnyös. A Silka falazat még többe kerül mint az Ytong, viszont cserébe hőtároló és hanggátló képessége is remek. Ezek a falazatok viszont precízebb kivitelezést igényelnek és repedésre fokozottan érzékenyek!
Lehet vasbetonból is építkezni. Ha valaki nem ódzkodik a beton látványától, annak az első képen látható szendvics szerkezetű fal is alkalmas! A beton hideg, kékesszürke színét a keverés során adagolt betonfestékkel lehet melegebb árnyalatóvá tenni. Ára ennek a legmagasabb.
Fenntarthatósági szempontból a következő falszerkezet az optimális: vályogtégla fal, majd 35 cm szalma hőszigetelés és a favázas szalma fal, bár itt fokozott figyelmet kell fordítani az alulról és a fölülről érkező nedvesség (korszerű anyagokkal történő) kizárására.
Nagyon jó és közérthető volt a cikk.
Még egy dolog a prokoncept és társaihoz:
A hőtároló tömegét nemcsak részben hanem szinte teljes egészében elveszíti a belső hőszigetelésének köszönhetően. Példaként egy prokoncept 40 egyenértékű hőtároló tömeggel bír mint egy könnyűszerkezetes épület 40cm-ben dupla belső gipszkarton fallal, számszerűsítve 25kg/m2. Ezzel ellentétben például a kisméretű tömör tégla falazat 186kg/m2 hőtárolással bír.
Még egy dolog ehhez a falazathoz, hogy költségeiben az egy dolog hogy a beton drága, szint a bevasalásáról sosem beszélünk… Nyilván statikus által kiírt történetről van szó, de azért találni némi anyagot ha jobban keres az ember, és kis túlzással felmerül a kérdés, hogy vasalt betonról beszélünk vagy betonozott vasról. Azért fontos ez a dolog mert a vasbeton ára az egekben van. Ráadásul a techológiát ha jobban átgondolja az ember nem a legidőtakarékosabb falépítés mivel a vasszerelés, a vibrálás, a betonkeverő kocsi kijárása(ami plusz költség is) illetve a technológiai szüneteket is rákell számolni.
Az előttem szóló-ra reagálva.
Én most építkezek ilyen falazattal.
Az előnye a téglához képest az, hogy jóval vékonyabb a fal. Mondjuk egy kisméretű téglafalból 40-50 cm vastagság kell a tartófalhoz + erre 20 cm hőszigetelés, és akkor 60-70 cm ből még mindig NEM tudja azt a hőszigetelést mint egy EPS zsalus 40cm vastag fal!
Persze a könnyűszerkezetes még vékonyabb lehet, de a könnyűszerkezetbe ha víz jut, annak annyi. szóval azt nem akartam.
Az igaz, hogy sok vas kell bele, a weboldalon azt írják, hogy alig kell vasalni, de nekem 1600 kg vasat terveztek bele. (igaz, az egész ház gyakorlatilag csak a külső falakból áll 150nm)
A 150nm es ház falazata 5,5 millióból jött ki. (fal: 3,5 millió, vas: 1 millió, beton: 1 milló)
Én sokat számolgattam, de egy téglafal sem olcsóbb mire a szigetelés rákerül.
Azt, hogy lassan lehetne vele építkezni azt kifelyezetten hülyeségnek tartom, én + 2 gyerek 2-3 hét alatt felhúztuk a falat. (és nem egésznap dolgoztunk)
Egy téglafalat felhúz az ember azt még vakolni kell, hőszigetelni kell, arra is kell koszorú, csomót kell zsaluzni ajtó ablak felett, és rendszerint a téglafalat soha nem az előírások szerint csinálják. (pl külső oldali vakolás, vagy hézag (nút) tömítés nem készül)
A szerelvényezés 5x annyi időbe kerül, hiszen azt vésni kell. A klima téglákba nem lehet akármilyen dübelt használni, csak ragasztani lehet.
Hőtároló tömeg: Szerintem ezt sokan túlgondolják, és pont annyira jó dolog mint amennyire rossz!
Mi eddig egy B30 as téglából épült 2 szintes házban laktunk 12 cm hőszigeteléssel, az emeleten 40-50 fok ra is felment a hőmérséklet kánikulában.
Amikor hazaértünk bekapcsoltuk a klimát, az le is hűtőtte a lakást, de amikor aludni akartunk akkor szerettük volna kikapcsolni a klimát, mert bennünket zavar a hangja.
De nem lehetett, mert amint kikapcsoltuk, abban a pillanatban a hőtároló falazatból 40 fokos hőmérséklet jött ránk. HŰŰŰ de jó!
Ezt csak ugy lehet megoldani, ha egész nap nyomatja az ember a klimát, ha otthon van ha nincs! De az meg nagyon nem gazdaságos!
Télen meg a hideget tárolja a fal ha mondjuk elmész 1 hétre sielni és leveszed a fütést 10-12 fokra, akkor a falból a hideg jön az emberre.
Szóval a hőtároló tömeg, bizonyos esetekben rosszabb, mintha nem lenne.
Egyébbként meg valahogy a modern klima téglákra, hőszigetelt téglákra vagy a könnyűszerkezetes házakra senki nem panaszkodik, pedig azoknak is núlla a hőtároló képessége!
Üdvözlettel: Keresztesi Károly
ICON MÉDIA Kft.
Székhely: 6000 Kecskemét, Csóka u. 26.
Tel.: 36-70 / 518-1943