A válasz egyszerű: mindenképpen energiatakarékosat!
Elsősorban a föld, másodsorban hosszútávon a pénztárcánk védelme érdekében.
Harmadrészt az Európai Unió (2010/31/EU) Direktívája előirányozza, hogy 2020. december 31. után valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie!
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A közben eltelt időben, 2018-óta, az akkor meglehetősen beszigorodott épület határolószerkezetre vonatkozó előírásai ugyan nem szigorodtak, ezek szerint ma egy külső falon legalább 15 cm EPS polisztirol hőszigetelés, a födémben 25-30, a padlóban 12-15 cm szükséges.
Előnyös, hogy ha sikerül egy megfelelően légtömör házat építeni és az épület hővisszanyerős szellőztetést is kap. Ez nem terjed olyan ütemben, mint pár éve gondoltam, pedig tudni kell, hogy a mindig friss belső levegő magasabb lakó komfortot biztosít.
Tehát alapvető igény és követelmény, hogy az új épületeink alacsony hőigényűek legyenek.
A ’73-as olajválság indította el a folyamatot, majd a ’90-es évektől egyre kézzelfoghatóbban halad a fejlett világ az energiatakarékos épületek felé.
Legismertebb a német Darmstadti Intézet által létrehozott a Passzívház minősítés. Kevesen tudják, de Svájcban például Minergi-nek nevezik a hasonló épületeket. A német Passzívház Intézetet 1996-ban hozták létre, a svájci Minergie szövetséget 1998-ban. A passzívház intézetnek viszont jobb a marketingje és német gazdasághoz talán több szálon kötődünk, ezért itthon az van terjedőben.
A passzívház bizonyítvány egy jól összeszedett követelményrendszer. Pontos kritériumai az évek során finomodtak a mai szintre. Viszont egy jól képzett magyar építész is birtokában van annak a tudásnak (ha magamból indulok ki), hogy kell egy passzívház szintű energiaigénnyel rendelkező épületet tervezni!
Mit mond ki a passzívház követelményrendszer?
2006-ban Dr. Wolgang Feinst így definiálta a passzívházat:
A passzívház olyan épület, amelyben az ISO 7730 Szabványnak megfelelő kellemes hőérzet biztosítása megoldható kizárólag a belső levegő DIN 1946 szabvány szerinti minőségnek biztosításához szükséges légtömeg utánfűtésével, vagy utánhűtésével. Passzívházban amennyire csak lehetséges, passzív intézkedések “szabványok” segítségével kell biztosítani termikus komfortot:
• Hőszigetelés
• Hővisszanyerés
• Passzív módon használt napenergia és a
• Belső hőforássok biztosítják az
• Éves fűtési hőszükséglet ≤ 15kW/h (m2/hasznos alapterület)
• Épületburok légellenállása: 50Pa túlnyomás esetén ≤ 0,6 egy óra alatt
• Primer, tehát az összes energia szükséglet: (fűtés, hűtés, meleg víz termelés, szellőzés, világítás, háztartási gépek) ≤ 120 kWh m/hasznos alapterület
A háztartási gépeknek is van hulladékhője, mellyel fűtik a lakást a biztonság javára közelítve 46 kWh/m2 a. Tehát a tanúsítással azonos tartalmú primer energiaszükséglet 120-46 = 74 kWh/m2 a
Ehhez képest mit mond ki a minergie követelményrendszer?
• Jól hőszigetelt, légzáró épület hővisszanyerős szellőzéssel
• Új családi ház, lakás megengedett éves, primer energiafogyasztása: 42 kWh (m2/hasznos alapterület)
• Felújítások esetén a megengedett éves energiaigény: 80 kWh (m2/hasznos alapterület)
• 5 egyszerű gépészeti megoldás preferált:
fűtés+ HMV (helyi melegvíz termelés) talajszondás hőszivattyúval
fatüzeléses fűtés+napkollegtoros HMV
fűtés+ HMV előállítás pellet kazánnal
fűtés+ HMV előállítás levegő-víz hőszivattyúval
hulladékhővel üzemelő távfűtés
Látható hát, hogy szinte semmi különbség nincs a kettő között. Vannak a magyar kezdeményezések mint a hibridház, autonóm ház (ebben nincs aktív szellőztető gépészet), fenntartható ház, stb. Felesleges többet sorolni, a gyökere mindnek ugyanaz:
• fogyó energiahordozók miatt váltak szükségessé
• hőszigetelés növelése
• hőhidak minimalizálása
• légzáróság növelése
• hőszigetelő üvegezés
• hővisszanyerős szellőztetés
Sőt, elsősorban a fenntartható, autonóm háznál fontos, hogy már építésük is erőforrásokat kímélve történjen! Itt előtérbe kerülnek a helyi anyagokkal, építőanyagaik gyártása során is már energiatakarékos épületek, mint a vályog és a favázas szalmaház!
Az általunk tervezett zöld házak is beállhatnak a sorba, sőt azok az összes törekvés előnyös tulajdonságát kívánják ötvözni! Kiegészítve a különböző extrákkal, mint a modern, divatos külső, belső térélmény és akár betervezett zölddel történő árnyékolás, kertterv! Illetve valóban nagy szoláris nyereség, viszont a nyári hővédelmük is gondosabban van megoldva, mint némely passzívháznak, mivel ezek speciálisan a magyar klímához tervezett épületek!
A cikket színesítendő más építészek megépült jó példáit vonultatom fel, saját tervezésű legújabb zöld ház itt található, a többi tervem pedig itt.